chevron_left chevron_right
2Sam 22
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem. Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; Mert halál hullámai vettek engem körül, A pokol kötelei vettek körül, Szükségemben az Urat hívtam, Akkor rengett és remegett a föld, Füst szállt fel orrából, Lehajtá az eget és leszállt, A Khérubon ment és röpült, Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Az előtte levő fényességből És dörgött az égből az Úr, Ellövé nyilait és szétszórta azokat, És meglátszottak a tenger örvényei, Lenyúlt a magasságból és felvett engem, Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Reámtörtek nyomorúságom napján, Tágas helyre vitt ki engem, Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Mert megőriztem az Úrnak utait, Mert ítéletei mind előttem vannak, Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól. Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tisztához tiszta vagy, Segítesz a nyomorult népen, Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, Mert veled harczi seregen is átfutok, Az Istennek útja tökéletes; Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? Isten az én erős kőváram, Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, Kezeimet harczra tanítja, Idvességednek paizsát adtad nékem, Lépéseimet kiszélesítetted alattam. Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Idegen fiak hizelkednek nékem, Idegen fiak elcsüggednek, Él az Úr és áldott az én kősziklám. Isten az, ki bosszút áll értem, Ki megment engem ellenségeimtől, Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, Nagy segítséget ad az ő királyának,
chevron_left Prev 2Sam 22 Next chevron_right