chevron_left chevron_right
Job 26
Jób pedig felele, és monda: Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart! Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál! Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled? A halottak is megremegnek [tőle;] a vizek alatt levők és azok lakói is. Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé. Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad. Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén. Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig. Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől. Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot. Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót. Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
chevron_left Prev Job 26 Next chevron_right