chevron_left chevron_right
Ps 104
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra! A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot; A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain; A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá. Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké. Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala. Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának. Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik. Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására. A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között; Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat. Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak. A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld. A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből, És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét. Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált; A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza. A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke. Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja. Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai; Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket. Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek; Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig. Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal. Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt. Amott gályák járnak [s] czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne. Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben. Adsz nékik [és] ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal. Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra. Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét. Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben; A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok. Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok! Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban; Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
chevron_left Prev Ps 104 Next chevron_right