chevron_left chevron_right
Ps 105
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit! Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét. Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat. Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen. Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről. Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai! Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az ő ítélete. Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen; A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről. És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül, Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül. Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban, És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez: Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:] Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok! Mikor éhséget idéze elő a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré, Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el; A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala, Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt. Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt; Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán; Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá. És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék. És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál. Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, [és ] álnokul cselekedjenek az ő szolgáival. Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala. Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén. Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek. Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat. Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.] Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon. Adott nékik eső gyanánt jégesőt, [és] lángoló tüzet a földjökre. És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit. Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár. És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté. És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét. És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges. Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket. Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze [őket,] és tüzet, hogy világítson éjjel. Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket. Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon. Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a [melyet tőn] Ábrahámnak, az ő szolgájának. Kihozá azért az ő népét örömmel, [és] az ő választottait vígassággal. És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét. Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
chevron_left Prev Ps 105 Next chevron_right