chevron_left chevron_right
Prov 11
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki. Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van. Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja. Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból. A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen. Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek. Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész. Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba. Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak. Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van. Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol. Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat. A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot. A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van. Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz. A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot. Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat. Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos. A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére [míveli azt]. Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek. Kézadással [erősítem,] hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul. [Mint] a disznó orrában az aranyperecz, [olyan] a szép asszony, a kinek nincs okossága. Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag. Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik. A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül. A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás [van]. A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az. A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak. A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek. Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs. Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös! [ (Proverbs 11:32) A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az. ]
chevron_left Prev Prov 11 Next chevron_right