chevron_left chevron_right
Prov 14
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt. A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van. A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű. Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes. Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú. Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz. Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az! Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek. Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés. A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság. Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az. A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn. Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti. Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek. A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
chevron_left Prev Prov 14 Next chevron_right