chevron_left chevron_right
Prov 16
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete. Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az! Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek. Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára. Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen. Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól. Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi. Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal. Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását. Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája. Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő. Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék. Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.] A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt. A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege. Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél! Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát. A megromlás előtt kevélység [jár], és az eset előtt felfuvalkodottság. Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel. A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az! A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt. Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk. A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt. Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek. Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta. A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt. A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van; A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat. Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt. A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot. Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik. Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg. Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
chevron_left Prev Prov 16 Next chevron_right