chevron_left chevron_right
Isa 32
Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben; Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön. És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek; A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól. Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek. Mert a bolond [csak] bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye. A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is. De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad. Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam', és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem'! Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz. Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával. Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket. Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait; A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek. Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik; És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön; És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké. Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban. De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed! Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!
chevron_left Prev Isa 32 Next chevron_right