A mindennapi hírekben ismételten halljuk, hogyan ítélik meg és el Izraelt. Az Irán fenyegetése, Izraelt egy három napos háborúban legyőzni, úgy, hogy «az izraeliek nem találnak elég sírokat, hogy eltemessék halottjaikat”, önmagáért beszél.

Ami Izraelt illeti, úgy emlékeztetve vagyunk Isten ígéreteire: „Azon a napon majd, terhet jelentő kővé akarom tenni Jeruzsálemet minden nép számára: mindazok, akik föl akarják emelni azt, csalhatatlan bizonyossággal gyulladtra felhasítják magukat bele, amikor összegyűlten összefog a város ellen a föld minden népe” (Zak.12:3).

„Amikor visszahoztam őket a népek közül, és összegyűjtöttem őket ellenségeik országaiból és így kimutatom és megnyilvánítom rajtuk a többi nép szeme láttára, hogy Ama Szent vagyok, akkor ők is felismerik és megtudják, hogy Én vagyok az Úr az Istenük, Aki noha fogságba vittem őket a pogány népek közé, mármost azonban összegyűjtöm őket újra az Ő országukban (földjükön) és ezentúl nem hagyok ott közülük senkit.” (Zak.12:3).

„Az Úr birtokba fogja venni Júdát, mint az Ő tulajdon örökségét a szent földön és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja” (Zak.2:16).

Arról is tudomást szerzünk, hogy milyen szerepet játszik a pápa a közel-keleti konfliktusban. Abu Dhabiban februárban tett látogatása során ismételten hangsúlyozta a békét és beszélt az Izráel elleni erőszakról is. Beszéde után a pápa a szunnita muszlimok fő képviselőjével együtt közös nyilatkozatot írt alá „a világbékéért”.

Egyre világosabbá válik, hogy a békeszerződés Izraellel már nincs messze. A Dániel 9:27 alapján egy hét éves békeszerződés lesz, amely a félidőben meg lesz szakítva. Pál apostol így írja: „Amikor azt mondják majd: »Most uralkodásban van a béke és a biztonság«, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra, és bizonyára nem fognak megmenekülni” (1.Thess.5:3).

De ez csak az időnk után történik. Branham testvér azon volt, hogy hirdesse Izraelben az Evangéliumot, mindazonáltal Isten nem engedélyezte meg neki. Idézet: „Várom azt a nagy alkalmas időt, amikor egy napon elmenjek Izraelbe, hogy elvigyem az Evangéliumot nekik. Röviddel, egész közel voltam hozzájuk, tudniillik Egyiptomban, és már megvettem a jegyemet. Csak egy fél óra alatt ott lehettem volna. És amilyen egyértelműen az én hangomat halljátok, mondta a Szent Szellem: »Még nem jött el a zsidók órája.« Izrael, mint Nemzettség kerül megmentésre. Az egész Nemzet egyszerre fog hozzácsatlakozni. Isten úgy kezeli Izraelt mint egy egész Nemzetséget; ennek mindnyájan tudatában vagyunk. Nem az egyéneket, hanem a nemzetet. Ő utamat állta!” (1962 július 08.). Nos, sem Branham testvér, sem senki más nincs elrendelve arra, hogy Izraelnek az Evangéliumot hirdesse; ez a két próféta feladataként van fenntartva, úgy, amint a Jelenések 11 és a Zakariás 4:14-ben áll írva.

Először is, a Megváltó befejezi az Ő kegyelmi munkáját a kiválasztottakkal minden nemzetségben és magához veszi az Ő menyasszonyát az elragadtatásban a menyegzői vacsorára, a dicsőségbe (1.Thess.4:13-17; Jel. 19:5-9).

A megbízatásunk abban áll, hogy elhangoztassuk az utolsó hívást, azáltal, hogy az utolsó üzenetet az Isten népének a föld minden nemzetsége között közhírré tesszük. Mindazok, akik újjászülettek Isten Szava és Szelleme által, hallják, hisznek és átélik az ő előkészítésüket, és végül felvétetnek az elragadtatásban a dicsőségre. Ámen. Örvendezünk Izraellel és különösen az ígéreten, hogy az Ige hangoztatása még egyszer Jeruzsálemből fog kiindulni, éspedig a Sión hegyéről. „Eljön a sok nemzetség, és ezt mondják: »Jöjjetek, hadd vonuljunk föl az Úr hegyére, a Jákób Istenének házához, hogy tanítson minket az Ő útjaira és hogy az Ő ösvényein járjunk.!« Mert a Sionról kiindulóan jön a tanítás és az Úr Igéje Jeruzsálemből” (Ézs.2:3).

A fenti képen az utazási csoportunk látható 2018 május 17. az Izraeli Parlamentben (Kneszetben). 2019 januárjában egy levelet intéztem Benjámin Netanjáhú miniszterelnökhöz, amely nyolc ótestamentumi bibliarészt tartalmazott, amelyek ezidőben Izraelben beteljesednek.

Hadd áldjon meg a mi hűséges Urunk titeket.

Isten megbízásából munkálkodva

Br. Frank

A mindennapi hírekben ismételten halljuk, hogyan ítélik meg és el Izraelt. Az Irán fenyegetése, Izraelt egy három napos háborúban legyőzni, úgy, hogy «az izraeliek nem találnak elég sírokat, hogy eltemessék halottjaikat”, önmagáért beszél.

Ami Izraelt illeti, úgy emlékeztetve vagyunk Isten ígéreteire: „Azon a napon majd, terhet jelentő kővé akarom tenni Jeruzsálemet minden nép számára: mindazok, akik föl akarják emelni azt, csalhatatlan bizonyossággal gyulladtra felhasítják magukat bele, amikor összegyűlten összefog a város ellen a föld minden népe” (Zak.12:3).

„Amikor visszahoztam őket a népek közül, és összegyűjtöttem őket ellenségeik országaiból és így kimutatom és megnyilvánítom rajtuk a többi nép szeme láttára, hogy Ama Szent vagyok, akkor ők is felismerik és megtudják, hogy Én vagyok az Úr az Istenük, Aki noha fogságba vittem őket a pogány népek közé, mármost azonban összegyűjtöm őket újra az Ő országukban (földjükön) és ezentúl nem hagyok ott közülük senkit.” (Zak.12:3).

„Az Úr birtokba fogja venni Júdát, mint az Ő tulajdon örökségét a szent földön és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja” (Zak.2:16).

Arról is tudomást szerzünk, hogy milyen szerepet játszik a pápa a közel-keleti konfliktusban. Abu Dhabiban februárban tett látogatása során ismételten hangsúlyozta a békét és beszélt az Izráel elleni erőszakról is. Beszéde után a pápa a szunnita muszlimok fő képviselőjével együtt közös nyilatkozatot írt alá „a világbékéért”.

Egyre világosabbá válik, hogy a békeszerződés Izraellel már nincs messze. A Dániel 9:27 alapján egy hét éves békeszerződés lesz, amely a félidőben meg lesz szakítva. Pál apostol így írja: „Amikor azt mondják majd: »Most uralkodásban van a béke és a biztonság«, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra, és bizonyára nem fognak megmenekülni” (1.Thess.5:3).

De ez csak az időnk után történik. Branham testvér azon volt, hogy hirdesse Izraelben az Evangéliumot, mindazonáltal Isten nem engedélyezte meg neki. Idézet: „Várom azt a nagy alkalmas időt, amikor egy napon elmenjek Izraelbe, hogy elvigyem az Evangéliumot nekik. Röviddel, egész közel voltam hozzájuk, tudniillik Egyiptomban, és már megvettem a jegyemet. Csak egy fél óra alatt ott lehettem volna. És amilyen egyértelműen az én hangomat halljátok, mondta a Szent Szellem: »Még nem jött el a zsidók órája.« Izrael, mint Nemzettség kerül megmentésre. Az egész Nemzet egyszerre fog hozzácsatlakozni. Isten úgy kezeli Izraelt mint egy egész Nemzetséget; ennek mindnyájan tudatában vagyunk. Nem az egyéneket, hanem a nemzetet. Ő utamat állta!” (1962 július 08.). Nos, sem Branham testvér, sem senki más nincs elrendelve arra, hogy Izraelnek az Evangéliumot hirdesse; ez a két próféta feladataként van fenntartva, úgy, amint a Jelenések 11 és a Zakariás 4:14-ben áll írva.

Először is, a Megváltó befejezi az Ő kegyelmi munkáját a kiválasztottakkal minden nemzetségben és magához veszi az Ő menyasszonyát az elragadtatásban a menyegzői vacsorára, a dicsőségbe (1.Thess.4:13-17; Jel. 19:5-9).

A megbízatásunk abban áll, hogy elhangoztassuk az utolsó hívást, azáltal, hogy az utolsó üzenetet az Isten népének a föld minden nemzetsége között közhírré tesszük. Mindazok, akik újjászülettek Isten Szava és Szelleme által, hallják, hisznek és átélik az ő előkészítésüket, és végül felvétetnek az elragadtatásban a dicsőségre. Ámen. Örvendezünk Izraellel és különösen az ígéreten, hogy az Ige hangoztatása még egyszer Jeruzsálemből fog kiindulni, éspedig a Sión hegyéről. „Eljön a sok nemzetség, és ezt mondják: »Jöjjetek, hadd vonuljunk föl az Úr hegyére, a Jákób Istenének házához, hogy tanítson minket az Ő útjaira és hogy az Ő ösvényein járjunk.!« Mert a Sionról kiindulóan jön a tanítás és az Úr Igéje Jeruzsálemből” (Ézs.2:3).

A fenti képen az utazási csoportunk látható 2018 május 17. az Izraeli Parlamentben (Kneszetben). 2019 januárjában egy levelet intéztem Benjámin Netanjáhú miniszterelnökhöz, amely nyolc ótestamentumi bibliarészt tartalmazott, amelyek ezidőben Izraelben beteljesednek.

Hadd áldjon meg a mi hűséges Urunk titeket.

Isten megbízásából munkálkodva

Br. Frank