Már a hatvanas években meglátogattam Kelet-Európa országait. Akkor még létezett a „Vas-függöny“, amely majdnem áthatolhatatlan volt. És mégis bejutott az Íge erre az időre a Kelet-tömbe is. 1989 után nemcsak Moszkvában tudtam az Ígét szabadon hirdetni, hanem az Urálban, Szibériában és az egész Kelet-Európában. Hogy egy isteni elhívással (Ap.csel. 26,19) a legnagyobb felelőség van összekötve, amely a földön létezik, megfogják mindazok, akiknek istenfélelmük van, érteni. Ha én a legfontosabb élményekre, amelyeket Isten kegyelméből ajándékozott, mégegyszer visszatértem, csak azért, hogy az Úr hűségét és az Ő gondviselését a gyülekezethez szem elé tárjam. Vannak személyes élmények, amelyeket az összes hívők átélnek: megtérés, ujjászületés, a Szent Szellemmel való keresztség, gyógyulás stb., de vannak olyanok is amelyek közvetlenül össze vannak az üdvtervel kötve és ezért nagy jelentőségük van a gyülekezetnek. Ez különösen rátalál Pálra és éppenúgy Branham testvérre is, mivel mindkettőnek egy üdvtörténeti hivatást kellett végrahajtani.

Most mégegyeszer az 1965 év utáni időszakaszra teszek említést. Közvetlenül a kezdet után Barilier Alexis testvér is álláspontot foglalt az üzenet mellett. Őt Isten először az Európa francia nyelvű országaiban és aztán Afrikában állított nagy áldásúl. Ő fordítja csapatával együtt a francia nyelvű brosúrák nagy részét. Ezen felül még gyakran meglátogatja Afrika központi részét, hogy az emberiségnek személyesen is tudja az Ígét hirdetni. A mi hűséges testvérünkre egy nagy jutalom vár. Mivel ő is személyesen átélte a Branham testvér összejöveteleit 1955-ben Svájcban, egész biztosan ő is beszámolhat mint szemtanú arról, amit látott és átélt.

Etienne Genton testvér is éppenúgy személyesen hallotta Branham testvért és átélte rendkívüli szolgálatát. Az ő szolgálatát is nagy áldás kísérte kezdettől fogva, elsősorban Olaszországban és majd más országokban is. Mindkét testvér fordítja a Branham testvér prédikációit és a körleveleket és brosúrákat is, amelyeket mi Krefeldben adunk ki. Ők az egész életüket az Úruknak a Megváltónak szentelték. Ezek azok a testvérek, akik Isten szavát igazán osztják.

Egy egész más, de ugyancsak fontos feladata volt Mehnert Detlef testvérnek, aki 2003 áprilisában lett hazahívva. Ő az a ő zsurnalisztikai tevékenysége mellett nagyon fontosnak látta a kapcsolatfelvételt az összes denominációkkal. Valójában 1989 után különös módon használta fel őt az Úr, úgyhogy én a moszkvai egyetem teológia kar összes egyetemistáioz egy hétig beszélhettem. Az ő rendkívüli tehetsége tette lehetővé, hogy az egész világon új kapcsolatokat teremtett nekem, a muzulmán országokban is. Mehnert testvér egy különlöges Izráel – barát volt és áldásos nyomot hagyott hátra Isten birodalmában. Az én szeretett testvéremre egy nagy jutalom fog várni.

Az elmúlt években hasonlóan nagy áldás kísérte a következő testvérek munkáját különböző országokban: Didier testvér, Gilbert testvér Párizsból valamint Leonard Lifese testvér Brüsselből; Graf Urs testvér Svájcból valamint Müller Walter testvér Ausztriából. Világszerte megmaradtak a testvérek az Ígénél Isten népének szolgálva. Sokan közülük nagy felelőséget viselnek a városukban és az országukban. Mi mindnyájukkal össze vagyunk az isteni szeretetben kötve.

Már a hatvanas években meglátogattam Kelet-Európa országait. Akkor még létezett a „Vas-függöny“, amely majdnem áthatolhatatlan volt. És mégis bejutott az Íge erre az időre a Kelet-tömbe is. 1989 után nemcsak Moszkvában tudtam az Ígét szabadon hirdetni, hanem az Urálban, Szibériában és az egész Kelet-Európában. Hogy egy isteni elhívással (Ap.csel. 26,19) a legnagyobb felelőség van összekötve, amely a földön létezik, megfogják mindazok, akiknek istenfélelmük van, érteni. Ha én a legfontosabb élményekre, amelyeket Isten kegyelméből ajándékozott, mégegyszer visszatértem, csak azért, hogy az Úr hűségét és az Ő gondviselését a gyülekezethez szem elé tárjam. Vannak személyes élmények, amelyeket az összes hívők átélnek: megtérés, ujjászületés, a Szent Szellemmel való keresztség, gyógyulás stb., de vannak olyanok is amelyek közvetlenül össze vannak az üdvtervel kötve és ezért nagy jelentőségük van a gyülekezetnek. Ez különösen rátalál Pálra és éppenúgy Branham testvérre is, mivel mindkettőnek egy üdvtörténeti hivatást kellett végrahajtani.

Most mégegyeszer az 1965 év utáni időszakaszra teszek említést. Közvetlenül a kezdet után Barilier Alexis testvér is álláspontot foglalt az üzenet mellett. Őt Isten először az Európa francia nyelvű országaiban és aztán Afrikában állított nagy áldásúl. Ő fordítja csapatával együtt a francia nyelvű brosúrák nagy részét. Ezen felül még gyakran meglátogatja Afrika központi részét, hogy az emberiségnek személyesen is tudja az Ígét hirdetni. A mi hűséges testvérünkre egy nagy jutalom vár. Mivel ő is személyesen átélte a Branham testvér összejöveteleit 1955-ben Svájcban, egész biztosan ő is beszámolhat mint szemtanú arról, amit látott és átélt. 

Etienne Genton testvér is éppenúgy személyesen hallotta Branham testvért és átélte rendkívüli szolgálatát. Az ő szolgálatát is nagy áldás kísérte kezdettől fogva, elsősorban Olaszországban és majd más országokban is. Mindkét testvér fordítja a Branham testvér prédikációit és a körleveleket és brosúrákat is, amelyeket mi Krefeldben adunk ki. Ők az egész életüket az Úruknak a Megváltónak szentelték. Ezek azok a testvérek, akik Isten szavát igazán osztják. 

Egy egész más, de ugyancsak fontos feladata volt Mehnert Detlef testvérnek, aki 2003 áprilisában lett hazahívva. Ő az a ő zsurnalisztikai tevékenysége mellett nagyon fontosnak látta a kapcsolatfelvételt az összes denominációkkal. Valójában 1989 után különös módon használta fel őt az Úr, úgyhogy én a moszkvai egyetem teológia kar összes egyetemistáioz egy hétig beszélhettem. Az ő rendkívüli tehetsége tette lehetővé, hogy az egész világon új kapcsolatokat teremtett nekem, a muzulmán országokban is. Mehnert testvér egy különlöges Izráel – barát volt és áldásos nyomot hagyott hátra Isten birodalmában. Az én szeretett testvéremre egy nagy jutalom fog várni.

Az elmúlt években hasonlóan nagy áldás kísérte a következő testvérek munkáját különböző országokban: Didier testvér, Gilbert testvér Párizsból valamint Leonard Lifese testvér Brüsselből; Graf Urs testvér Svájcból valamint Müller Walter testvér Ausztriából. Világszerte megmaradtak a testvérek az Ígénél Isten népének szolgálva. Sokan közülük nagy felelőséget viselnek a városukban és az országukban. Mi mindnyájukkal össze vagyunk az isteni szeretetben kötve.